Több figyelemre méltó módosítás is történt, itt azonban csak néhány fontosabbról szólunk. A magasabb vezetői pályázatok elbírálása – Alapító okiratok felülvizsgálata – A fenntartók kötelezettségei – Az intézmények besorolása.
Legelőször is tisztázandó egy itt-ott már félreértelmezett helyzet. A Kjt. korábban már bevezette az ún. kinevezett vezetői munkakört és egyúttal felhatalmazta a minisztert, hogy rendeletben szabályozza az ide tartozó munkaköröket. A közművelődési (és a közgyűjteményi) ágazatban azonban a kulturális miniszter nem élt ezen jogával. Ebből következően az eddigi gyakorlat maradt életben: az 1997. évi CXL. törvény hatálya alá tartozó művelődési intézményekben a határozatlan idejű(!) közművelődési szakember I. ill. II. elnevezésű munkakörhöz csatolt határozott idejű, legfeljebb 5 évre szóló vezetői megbízás. Ez azt is jelenti, hogy eszerint kell a vezetői pótlékot és a pótszabadságot számítani. Téves tehát az az értelmezés, amely kinevezett vezetői munkakör szerinti bért és szabadságot akarna megállapítani. Ebben a témában tehát az állandóság jellemző, de a továbbiakban már változásokról szólunk.
A közalkalmazotti törvény 20/A § /6/ bek. szerint a „magasabb vezetői munkakörre vagy megbízásra kiírt pályázat esetén a pályázót a pályázati határidő lejártát követő huszonegy napon belül a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója által létrehozott legalább háromtagú, a betöltendő munkakör feladatait érintően szakértelemmel rendelkező bizottság hallgatja meg, melynek nem lehet tagja - a helyi önkormányzati képviselő-testület tagja kivételével - a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a bizottság írásba foglalt véleményét mérlegelve a pályázati határidő lejártát követő a) hatvan napon belül, vagy b) első ülésén, ha e jogot testület gyakorolja, dönt a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve a vezetői megbízásról.” Ezt egészíti ki a 150/1992. (XI. 20.) Kormányrendelet 7. § /6/ bekezdése, amely szerint „a bizottság tagja a Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált egy-egy tag, továbbá egy országos szakmai szervezet képviselője is”.
Mit jelent ez praktikusan?
A pályázat elbírálásához legalább háromfős bizottságot kell létrehozni, tehát nem egyedi szakmai véleményeket kell bekérni, hanem helyben kell ülésezni, és egy közös szakvélemény születik.
Ami e témában nem változott, hogy az intézményi érdekképviseletek is tagjai lehetnek – ha vannak. (Figyelem: csak a reprezentatív, tehát a legutóbbi közalkalmazotti választáson 10%-os szavazati arányt elért szakszervezetek jogosultak a bizottsági munkában résztvenni.) Ez a bizottság létszáma miatt érdekes, mert ha ilyen képviselők nincsenek, a háromfős kötelezettség akkor is él. Ez esetben további szakmai taggal kell kiegészíteni a bizottságot.
Értelmezésünkben a bizottság pedig csak akkor lehet „szakértelemmel rendelkező”, ha maga is rendelkezik ugyanazon kötelező végzettséggel.
Az igazi szakmai előrelépés azonban az, hogy a bizottságnak kötelező erővel tagja „egy országos szakmai szervezet képviselője is”. Szakmánkban ez a szervezet a Magyar Népművelők Egyesülete. (Elérhetőség: Sajó Attila elnök, telefon: 30/303-9184.) A pályáztató szerv hivatalosan felkéri az Egyesületet, delegáljon bizottsági tagot, s a további részleteket már a kijelölt szakértővel egyezteti. (Figyelem: könyvtárral összevont intézménynél a könyvtári szakmát is illetik ezek a jogok. A bizottságban tehát az ő egyesületi delegáltjuk is részt vesz.)
A bizottságnak a beadási határidő után három héten belül tárgyalni kell a pályázatot és közös írásbeli véleményt kell fogalmaznia.
Fontos munkát ró a fenntartókra és az intézményekre a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény. A 4. § újrafogalmazza az alapító okirat kötelező tartalmát, 7. §-ában definiálja a költségvetési szervek alap-, kiegészítő-, kisegítő és vállalkozási tevékenységét, a 9. §-ban megkülönbözteti a költségvetési szerv átsorolását, átalakítását és megszüntetését, később még megalkotja a költségvetési szervek típusait. A további paragrafusokban ezek tartalmát fogalmazza meg. A 44. § /4/-/5/ bekezdések alapján a fenntartónak 2009. május 15-ig felül kell vizsgálni a közfeladatok ellátásának szervezeti formáit, 2009. június 1-jéig be kell sorolni mindegyik intézményét. Ezzel együtt ugyaneddig el kell végezni az alapító okiratok törvénynek megfelelő módosításait. A törvény záró rendelkezései még további fontos határidőket tartalmaznak.
Török József
irodavezető
Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus
Dél-alföldi Regionális Kulturális Koordinációs Iroda